Más a körülöttünk lévő valóság az ország egyik, vagy másik részén. Nagyon más.
Ez egy kísérleti írás. Népesedésről és gazdasági javakról szól, vidékről és fővárosról. Arra voltam kíváncsi, hogy amit az országban járva-kelve a saját szememmel látok, megmutatható-e a számok világában. Azt hiszem, nagyjából sikerült.
A kísérletezés részeként itt-ott megpróbálkozom apróbetűs bekezdésekkel, amelyek inkább csak a részletek iránt érdeklődőknek fontosak, a főszöveg ezek nélkül is követhető. Egyeseknek talán még így is túl sok az adat, másoknak pedig így is elnagyolt az egész. Utóbbiaknak a cikk végén szerepel néhány hivatkozás, amelyek az adatok forrásaira mutatnak.
Csapjunk a lovak közé!
Nógrád és Budapest
A két szélső érték. Nógrád megyében laknak a legkevesebben, épp az elmúlt években csökkent az itt élők száma 200 ezer alá. Budapesten laknak a legtöbben, most már évtizedek óta nagyjából 1,7-1,8 millióan. A különbség kilencszeres.
Ha összevetjük mindezt a gazdasági adatokkal, akkor azt láthatjuk, hogy ugyanez a két területi egység képezi az össztermék (a GDP) skála két szélét is. Nógrád megye a 2016-os esztendőben 300 milliárd forintnyi értéket állított elő, míg ugyanebben az évben a főváros 12 800 milliárdnyit. A különbség több mint negyvenszeres, ám ennek a nagyobb része a lakók számából fakad. De ha egy főre vetítjük a különbséget, akkor is óriási az eltérés. Úgy áll a dolog, hogy a gazdasági javakból egy Nógrádban élő emberre negyed-ötöd annyi jut, mint egy Budapesten élőre.
Ami Nógrádot és a fővárost illeti, természetesen kiragadott példák. E kettő összevetése inkább csak fölütésnek, figyelemfelhívásnak jó és nem ad megfelelő áttekintést a dolgok mélyebb megértéséhez. Lássuk az ország egészét.
Országrészek
A Központi Statisztikai Hivatal (a KSH), a saját kimutatásaiban használ egy olyan földrajzi csoportosítást, amely a közgondolkodásban kevésbé ismert, ám az összkép megértéséhez sokat segíthet. A statisztikai nagyrégió fogalma egy meglehetősen szakmai ízű kifejezés, a köznapi értelmének leginkább talán az országrész szó felel meg. Három ilyet különböztetnek meg a statisztikusok: a nyugati, a középső és a keleti országrészt.
A középső a legegyszerűbb: Pest megyéből és Budapestből áll. A nyugati országrész lényegében a Dunántúlt jelenti, kilenc megye tartozik hozzá. És szintén kilenc megyéből áll a keleti országrész is, Észak-Magyarország és az Alföld tartozik ide.
A hivatalos nevei ezeknek az országrészeknek: „Dunántúl”, „Közép-Magyarország”, valamint „Alföld és Észak”.
Népesedés
Ha e három országrészt vesszük szemügyre, akkor a következőt mondhatjuk: 2010-ben úgy oszlott meg a lakosságszám, hogy a Dunántúlon három, a középső országrészben szintén három, az Alföld és Észak nevű részen pedig négy millió ember élt.
Országrészek és lakónépesség (millió fő), 2010
Ha a 2001 és 2016 között eltelt időszakot vizsgáljuk meg ebben a fölosztásban, akkor azt láthatjuk, hogy míg az ország össznépessége egészében csökkent, addig a középső országrész növekedett. 370 ezerrel lettünk kevesebben az országban 2001-hez képest, de eközben a főváros környékének a lakossága 160 ezerrel nőtt. Vagyis a népesedési veszteség vidéken jelentkezett, ott viszont halmozottan. A két vidéki országrész összesen több mint félmilliónyi főt veszített.
A Dunántúlon 175 ezerrel, a keleti részen pedig 355 ezerrel csökkent a népesség. Utóbbin belül igen erőteljes volt a népességfogyás Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben (-12%), de a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők száma is a bő tizedével lett kevesebb. És innen került ki az országos csúcstartó is, Békés megye, amely majdnem minden hetedik polgárát elvesztette tizenöt év alatt (-14%). Hasonló a helyzet a Dunántúl déli részén: Tolna és Baranya is a -10% körüli sávban jár. Viszont itt található az ország egyetlen egy olyan „vidéki” megyéje, ahol nem csökkent, hanem nőtt a népesség: Győr-Moson-Sopron 21 ezer fővel (+5%) gyarapodott. Eközben a főváros lényegében helyben járt (±0%), Pest megye viszont, elsősorban a főváros vonzáskörzetében, bővült több mint másfélszázezer lakóval (+15%).
A népesedési folyamatok tekintetében, élesen elkülönül az ország, a vidék jelentős része teljesen más helyzetben van, mint a Dunántúl északi része, vagy Budapest és környéke.
Gazdaság
A gazdasági tényező akár enyhíthetné is az előbb rögzített képet, de amint látni fogjuk, inkább fölerősíti a különbségeket.
A kimutatások szerint, Magyarország 2016-ban 35 400 milliárd forintnyi értéket állított elő. Ennek közel fele, 16 400 milliárdnyi Közép-Magyarországon jött létre (46%), míg a fennmaradó részen a két vidéki országrész egyenlő arányban osztozott (9 600, ill. 9 400, 27-27%). Ez már önmagában is elgondolkodtató.
De vetítsük mindezt egy főre. Az országos átlagot 100%-nak tekintve, azt láthatjuk, hogy ehhez legközelebb a Dunántúl áll (90%), a keleti rész jóval alatta marad (67%), a középső országrész pedig magasan fölé nő (150%). Már a két vidéki országrész között is jelentős az eltérés, de a legkiáltóbb az Alföldön és Észak-Magyarországon élők összevetése a fővárossal és Pest megyével: több mint kétszeres a különbség. Megfordítva: a keleti megyékben egy emberre kevesebb mint fele annyi jut a gazdasági javakból, mint az ország közepén.
Az egy főre jutó gazdasági javak, országrészenként (országos átlag=100%), 2016
Az országos átlaghoz legközelebb álló Dunántúlon, ismét jelentősen különbségeket mutat az északi és a déli rész. Somogyban, Baranyában, Tolnában és Zalában, de még Veszprém megyében is, 60-75%-os értékeket találhatunk. (Ezek lényegében az alföldi és észak-magyarországi megyék szintjén mozognak.) Az országos átlagot hozza három megye: Vas, Komárom-Esztergom és Fejér (98-104%). És a népesedés mellett, a gazdasági mutatók terén is Győr-Moson-Sopron emelkedik ki: 135%-ával országos második. A keleti országrészben egészen más irányúak a kilengések. Nógrád megye országosan is sereghajtó a maga 43%-ával, de az országos alsóházi dobogó többi fokát is az itteni megyék foglalják el: Szabolcs-Szatmár-Bereg 57%, Békés 60%. Négy megye 65-72% körül mozog (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves), a csúcsot Csongrád és Bács-Kiskun jelentik (75-76%). Az ország közepén pedig határozottan elkülönül a főváros és az őt körbevevő megye. Budapesten az országos átlag duplája (202%) az egy főre eső össztermék, míg Pest megye épp csak az országos középmezőnybe fér be (80%).
A gazdasági teljesítmény tekintetében hasonló a helyzet tehát, mint amit a népesedésnél láttunk, a vidék jelentős része teljesen más helyzetben van, mint a Dunántúl északi fele és a középső országrész.
Két világ
Két adatsor természetesen igen kevés. Nem perdöntő bizonyíték, csupán nyom, amin elindulhatunk az ország jobb megértése felé.
A számok sok mindent megmutathatnak, de sok mindent el is takarhatnak. Az átlagok nem mutatják meg a részleteket és egyáltalán nem mutatják meg, hogy milyen válaszok születnek a fennálló helyzetre. Nagy például a különbség egy nagyváros és egy kistelepülés között, függetlenül attól, hogy az ország melyik részén helyezkednek el. És az sem bizonyos, hogy az anyagi javak bősége minden szempontból jobb dolog, mint a szűkössége, mértékletessége. Meglehet, hogy emberibbek, természetesebbek a kevésbé módosabb tájakon élők közötti kapcsolatok, egészségesebb az ottani közösségek működése.
Rögzíteni annyit érdemes, hogy e számok alapján két eltérő világ körvonalazható Magyarországon belül. És ebben a két világban más az a hétköznapi közeg, amiből figyeljük, értékeljük az országban-világban zajló eseményeket. Eltérő a viszonyítási, a kiindulási pontunk, mert más a körülöttünk lévő valóság. És amikor elbeszélünk egymás mellett, amikor nem értjük egymás értékrendjét, amikor nem értjük egymás döntéseit, akkor sokszor ez áll a háttérben.
Két dolgot érdemes tudatosítanunk a számok tükrében. Egyrészt, hogy szükséges egyfajta elvonatkoztatás a hétköznapi létünktől. Mert nem akkor tévedünk, amikor megtapasztaljuk a szűkebb környezetünkben lévő világot, hanem akkor, amikor ezt a közvetlen tapasztalatunkat rávetítjük az ország egészére. Másrészt, hogy nagyon is fontos, hogy azonosítsuk a saját helyzetünket az ország társadalmi-gazdasági térképén. Tudatosíthatjuk, hogy kinek-kinek milyen lehetőségei vannak, és ezekből milyen közösségi-társadalmi felelősségek fakadnak.
Időről-időről pedig kimozdulhatunk a megszokott világunkból és nyitott szemmel járva körbenézhetünk az ország többi részén.
Függelék
A tények megbízhatósága minden ilyenfajta elemzésnek az alapját jelentik. Jelen esetben azonban egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a fölhasznált számok tökéletesen írják le a valóságot. Ám az ismertetett adatok olyan mértékű eltéréseket mutatnak, hogy igen nagy pontatlanságot föltételezve is, alátámasztják a gondolatmenetet.
A főbb adatokat az alábbi két táblázat tartalmazza.
| Lakók száma országrészenként (ezer fő), 2001-2016 | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Dunántúl | Közép- Magyarország |
Alföld és Észak | Összesen | ||
| 2001 | 3 122 | 2 831 | 4 247 | 10 200 | |
| 2010 | 3 043 | 2 951 | 4 020 | 10 014 | |
| 2016 | 2 946 | 2 994 | 3 891 | 9 830 | |
| ± 2001 – 2016 | |||||
| fő | – 177 | + 163 | – 356 | – 370 | |
| % | – 5,7% | + 5,8% | – 8,4% | – 3,6% | |
| Lakók és gazdasági értékek országrészenként, 2016 | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Dunántúl | Közép- Magyarország |
Alföld és Észak | Összesen / Átlag |
||
| lakók száma | ezer fő | 2 946 | 2 994 | 3 891 | 9 830 |
| össztermék | milliárd ft | 9 642 | 16 408 | 9 370 | 35 420 |
| % | 27,2% | 46,3% | 26,5% | 100% | |
| egy főre vetítve |
millió ft | 3,3 | 5,5 | 2,4 | 3,6 |
| % | 91% | 152% | 67% | 100% | |
Források
A KSH adatai közül:
- STADAT 6.1.1. A lakónépesség nem szerint, január 1. (2001–)
- STADAT 6.3.1.1. Bruttó hazai termék (GDP) (2000–)
- STADAT 6.3.1.2. Egy főre jutó bruttó hazai termék (2000–)
A térképek alapja is a KSH honlapján érhető el:
(A hivatkozások 2018 októberében elérhetőek voltak.)
