Olvasnivaló ← Ezüst Sirály

Weöres Sándor Föld, ég, létra

Budapesten járunk, a második világháború éppen csak véget ért. Egy kis kötet jelenik meg, alig másfélszáz oldal. Nem a háborúról szól, inkább a lehetőségekről, a belső és külső összhang megteremtésének az útjairól.

Jászi Oszkár Demokrácia sötétben

1947 október végén Magyarországra látogat Jászi Oszkár. Az 1918-as őszirózsás forradalom egyik vezető alakja több mint egy negyedszázad óta nem járt az országban. A régi-új szabadkőműves társaság előtt mondja el utolsó beszédét idehaza, ebben a demokrácia és az erkölcsi értékek kapcsolatát helyezi előtérbe.

Makkai Sándor Az előítéletekről – önmagunk revíziója

“… az előítélet lényege tulajdonképpen önvédelem. De egy életellenes, gyilkos önvédelem.” Makkai Sándor református püspök Magunk revíziója című könyve az erdélyi magyarság Trianon utáni helyzetét, cselekvési lehetőségeit, lelki vívódásait járja körbe. …read more

Gyurgyák János Európa: Unió vagy Szövetség?

Az Európai Unió korunk egyik legérdekesebb vállalkozása. Körülöttünk, fölöttünk, rajtunk kísérletezve szüli meg magát egy újfajta államszerkezet és ki tudja ma még, hogy milyen lesz a végső formája. Európa alapjairól és irányairól gondolkodott el Gyurgyák János Az egyetlen kiút Európa csapdájából című cikkében, ebből valók az alábbi idézetek.

Szókratész, Platón Barlang​hasonlat

Örök emberi kérdés, hogy mi is a tényleges valóság? Az amit annak gondolunk, annak hiszünk? Vagy van valami mögöttes magyarázata mindannak amit a szemünkkel látunk, a fülünkkel hallunk, mindannak amit valóságként élünk meg?

Bibó István A szabadság­szeretet tízparancsolata

Mit tehetünk, ha szabadságszerető, öntudatos polgárként szeretnénk élni az életünket? Hogyan alakíthatjuk át az alá-fölé rendeltségen nyugvó társadalmunkat, szabad és önálló egyénekből álló öntudatos közösséggé? Milyen alapállás, hozzáállás segíti ezt az átalakulást a közélet, a hétköznapok, a munka vagy a magánélet világában? Valamikor 1940 környékén ezekre a kérdésekre keresett választ Bibó István. Gondolkodásának eredeménye az alábbi tíz …read more

Hankiss Elemér Proletár reneszánsz

„Az új civilizációs korszak körvonalai már a 14—15. században kezdtek kirajzolódni, majd a reneszánszban egy gyökeresen új világkép, világértelmezés, erkölcs, magatartásrendszer, érzelemvilág fogalmazódott meg. De akkor még csupán a nagyon gazdag kevesek köreiben hódított, hódíthatott, és csak négy-​ötszáz év múlva, az elmúlt ötven évben árasztotta el a világot, és lett közkinccsé, a tömegek civilizációjává.”

Wass Albert »Országváltás«

„A trianoni döntés megtapasztalásának kevés ilyen megrázó erejű kifejezése van” – évekkel ezelőtt ezzel a mondattal ajánlotta figyelmembe egy jóbarátom az alábbi idézetet.

Mikszáth Kálmán Min múlhat egy választás?

1897-ben járunk. Választást tartanak Magyarországon. Országgyűlési képviselőválasztást. A kormánypárti jelölt, Katánghy Menyhért az utolsó napokban érkezik meg a választókerületébe, Körtvélyesre. A győzelmet hozó beszéd története következik.  …read more

Weöres Sándor Alkotás és művészet

»A művészet korlátlan; és a művész mégis gátak között alkot.« 1939-ben megjelent egy kis könyvecske, amelyben egy fiatal költő – Weöres Sándor – az alkotás folyamatáról, a mű és a művészet viszonyáról elmékedik. Az írás doktori disszertációnak készült, ennélfogva igen módszeres, ám mai szemmel nézve is igen olvasmányos.

Bibó István Közösségi hisztéria

»A politikai hisztériák természetrajza« címet viselő okfejtését az 1940-es évek elején vetette papírra Bibó István. Amikor először olvastam, szinte belémhasított a fölismerés, hogy mennyire illik ránk ez a leírás. Hiába telt el hét évtized e sorok megszületése óta, mi magyarok, mint politikai közösség mintha pontosan ebben az állapotban lennénk. 

Füst Milán Kultúra és művészet

Mi a különbség kulturáltság és műveltség között? Mit jelent civilizáltnak lenni? Mi a művészet lényege? Jó kérdés, hogy e fogalmak pontosíthatóak-e egyértelműen. Mindenesetre Füst Milán kísérletet tett rájuk, amikor 1946-ban egy rendkívül gazdag és sokrétű előadássorozat tartott a tág értelemben vett esztétika, avagy a „szépség és tetszés” tudományáról.