2018.
okt.
20.
.
.
.
Helyszínek, arcok, zászlók – a forradalom napja filmtekercseken. A főváros utcáit átjárja a szabadság szelleme, egy világtörténelmi esemény veszi kezdetét. Láthatjuk, ahogy a lyukas zászló történelmi útjára lép és láthatjuk arcok százait, amelyeken hol ilyen, hol olyan érzelmek tükröződnek.
2018.
okt.
12.
.
.
.
Mit tehetünk, ha szabadságszerető, öntudatos polgárként szeretnénk élni az életünket? Hogyan alakíthatjuk át az alá-fölé rendeltségen nyugvó társadalmunkat, szabad és önálló egyénekből álló öntudatos közösséggé? Milyen alapállás, hozzáállás segíti ezt az átalakulást a közélet, a hétköznapok, a munka vagy a magánélet világában? Valamikor 1940 környékén ezekre a kérdésekre keresett választ Bibó István. Gondolkodásának eredeménye az alábbi tíz …read more
2018.
júl.
18.
.
.
.
„Az új civilizációs korszak körvonalai már a 14—15. században kezdtek kirajzolódni, majd a reneszánszban egy gyökeresen új világkép, világértelmezés, erkölcs, magatartásrendszer, érzelemvilág fogalmazódott meg. De akkor még csupán a nagyon gazdag kevesek köreiben hódított, hódíthatott, és csak négy-ötszáz év múlva, az elmúlt ötven évben árasztotta el a világot, és lett közkinccsé, a tömegek civilizációjává.”
2018.
júl.
4.
.
.
.
1969-ben elmaradt egy filmbemutató. Ebben az évben ünneplte meg a szocialista Magyarország az 1919-es Tanácsköztársaság 50. évfordulóját. A film az ünnepi évre kiírt pályázatra készült. Az alkotók első filmje volt, de nem a minőséggel, inkább az mondanivaló „ideológiai” részével volt probléma.
2018.
jún.
1.
.
.
.
„A trianoni döntés megtapasztalásának kevés ilyen megrázó erejű kifejezése van” – évekkel ezelőtt ezzel a mondattal ajánlotta figyelmembe egy jóbarátom az alábbi idézetet.
2018.
márc.
20.
.
.
.
1897-ben járunk. Választást tartanak Magyarországon. Országgyűlési képviselőválasztást. A kormánypárti jelölt, Katánghy Menyhért az utolsó napokban érkezik meg a választókerületébe, Körtvélyesre. A győzelmet hozó beszéd története következik. …read more
2017.
dec.
5.
.
.
.
»A művészet korlátlan; és a művész mégis gátak között alkot.« 1939-ben megjelent egy kis könyvecske, amelyben egy fiatal költő – Weöres Sándor – az alkotás folyamatáról, a mű és a művészet viszonyáról elmékedik. Az írás doktori disszertációnak készült, ennélfogva igen módszeres, ám mai szemmel nézve is igen olvasmányos.
2017.
nov.
7.
.
.
.
1963-ban járunk. Október elején bemutatnak egy filmet. A vásznon egy értelmiségi házaspár életén át követhetjük nyomon a háború utáni másfél évtized hazai történéseit. Bár a film pozitívan elfogult a „rendszerrel”, mégis számtalan ponton villantja föl az egymással ellentétes nézőpontokat.
2017.
okt.
20.
.
.
.
»A politikai hisztériák természetrajza« címet viselő okfejtését az 1940-es évek elején vetette papírra Bibó István. Amikor először olvastam, szinte belémhasított a fölismerés, hogy mennyire illik ránk ez a leírás. Hiába telt el hét évtized e sorok megszületése óta, mi magyarok, mint politikai közösség mintha pontosan ebben az állapotban lennénk.
2017.
okt.
14.
.
.
.
Mi a különbség kulturáltság és műveltség között? Mit jelent civilizáltnak lenni? Mi a művészet lényege? Jó kérdés, hogy e fogalmak pontosíthatóak-e egyértelműen. Mindenesetre Füst Milán kísérletet tett rájuk, amikor 1946-ban egy rendkívül gazdag és sokrétű előadássorozat tartott a tág értelemben vett esztétika, avagy a „szépség és tetszés” tudományáról.
© 2017-2026 Ezüst Sirály
közéleti honlap
Sajtolat – impresszum
Írás, szerkesztés, felelősség: Illés Gergely
Kapcsolat: siraly@ezustsiraly.hu
facebook.com/ezustsiraly
Az ezustsiraly.hu honlapon található írások az
Alkotó Közösség
»Nevezd meg! - Ne add el! 4.0«
Világszabadalom
feltételeinek megfelelően használhatók.
Hála és köszönet a Wordpress,
a Montezuma és a Hyphenopoly
fejlesztőinek!