Kínálat – 2022 ősz ← Ezüst Sirály

Kínálat – 2022 ősz

Két előadás és két beszélgetés szerepel a Műhely 2022 szeptemberétől érvényes kínálatában. Mind a négy megrendelhető az ország bármelyik pontjáról, mértékletes és méltányos anyagi feltételek mellett (lásd alul).

Az egyik előadás a közéletünk megújításának lehetőségeiről szól, napi pártcsatározásoktól mentesen. A másik Trianon földolgozásának az esélyeit és módjait járja körbe. Az egyik beszélgetőkör a XX. században fölhalmozódott családi és személyes emlékek megbeszélésének ad teret. A másik pedig kötetlen közéleti eszmecserékre hív, legyen szó hagyományról, eszményekről vagy éppen kiscsoportok önszerveződési törekvéseiről.

A Közélet Megújítása

Előadás

Vajon lehetséges-e építő és nemes módon részt venni közügyeink alakításában?

se pártviták, se hatalmi harcok nem kerülnek szóba

az előadás egy bő óra hosszúságú

akár 6-8, akár 30-40 fős hallgatóság számára ajánlható

igény szerint beszélgetés is követheti

(az előadás a Van Mozgástér! sorozat nyitánya)

Közéleti Klubest

Beszélgetés

Kötetlen eszmecserék hagyományról, eszményekről, önszerveződésről

bármi szóba jöhet, ami nem húz bele minket a napi pártviszályok világába

tarthat egy-másfél óráig, de kettőig is akár

3-4 résztvevőtől 15-20 főig működőképes

ismétlődhet kéthetente vagy havonta

Bennünk élő XX. század

Beszélgetőkör-sorozat

Beszélgetések a XX. században fölhalmozódott családi és személyes emlékekről

középkorúaknak és idősebbeknek ajánlható

egy-egy alkalom 1-2 óra hosszúságú

a részvevők száma 4-5 főtől 10-12-ig egészséges

a sorozat állhat 5-6, de akár 10-12 beszélgetésből is

kezdődhet egyetlen bemutatkozó alkalommal

Trianon földolgozása

Három előadás

Földolgozható-e a földolgozhatatlan? Érdemes egyáltalán beszélni róla?

1. Miért bomlott föl a Nagy-Magyarország?
2. Elfogadhatóvá válik ez számunkra valaha?
3. Mit tehetünk ma élő magyarként, hogy oldjuk Trianon sokkját?

három darab előadás, mindegyik másfél órás

az előadások külön-külön és sorozatban is megállnak a lábukon

akár 6-8, akár 30-40 fős hallgatóság számára ajánlható

A Közélet Megújítása

előadás
Az előadás egy kiútkeresési kísérlet napjaink eltorzult, viszálykodásokkal telített közéleti légköréből. Sem az előadás során, sem az azt követő beszélgetésben nem kapnak teret a napi hírek vagy a pártok hatalmi harcai. Elsősorban önmagunkra, egyénekre, polgárokra összpontosítva azokat a lehetőségeket járjuk körbe, amelyek a hétköznapjainkban rendelkezésre állnak, de mégsem élünk velük kellőképpen.

Van-e kapcsolat a mindennapi viselkedésünk, magatartásunk és a közéletünk állapota, minősége között? Van-e lehetőségünk, hogy változtassunk a közös ügyeink elintézésének a színvonalán? Tehetünk-e bármit, azon túl, hogy kárhoztatjuk a számunkra ellenszenves nyilvánosságbéli szereplőket? Röviden: tehetünk, a saját köreinkben közvetlenül végezhető építőmunkával többre jutunk, mint a napi hatalmi harcok taglalásával.

Az előadás minden érdeklődő számára ajánlható. Jól tud működni már 6-8 résztvevővel, de akár 30-40 fős hallgatósággal is. Egy bő óra hosszúságú és amennyiben igény mutatkozik rá, hosszabb-rövidebb beszélgetés is követheti.

Az előadás a Van Mozgástér! sorozat nyitánya. A sorozat jelmondata: Lehet és érdemes a közéletünk alakításában építő és nemes módon részt venni!

Nagyon sokunk tapasztalata, hogy a közéletről folytatott vitáink túl gyorsan mérgesednek el, túl gyakran és túl könnyen jutunk el a zsigeri alapú torzsalkodás állapotába. Ez a helyzet jellemzően két irányba tolja a viselkedésünket: egyik esetben a végsőkig feszítjük a húrt, majd amit nem tudtunk értelemmel és érveléssel elérni, azt hangerővel és indulattal próbáljuk meg érvényre juttatni; a másik esetben pedig hátralépünk és a józanságunk megőrzése érdekében nem veszünk részt a közös dolgainkról folytatott vitákban.

Mindennek sok oka van és a nyilvánosságban szereplők felelőssége egyáltalán nem hanyagolható el. Ám ebben az előadásban nem mások felelősségével foglalkozunk, hanem a saját, egyéni, polgári mozgásterünk felől vizsgáljuk meg a kérdést. Három fogalompár mentén haladva, elsősorban a mögöttünk hagyott három évtized fényében, láthatóvá válik több olyan egyensúlytalanság is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a mérgezett légkör fönntartásához. Ezek a párok: a szabadság és a felelősség, a bírálat és az alkotás, az állam és a mozgalom. Mind a három párból az első fogalom túlzottan nagy teret kap a gondolkodásunkban, a második pedig árnyékban marad. Ha ezek mentén a kiegyenlítés irányába indulunk el, akkor a saját magunk köreiben, apró lépésekben ugyan, de mégiscsak jó irányba változtathatunk a közéletünk állapotán.

 

Közéleti Klubest

beszélgetés
Közéleti eszmecsere, kötetlenül, napi pártvitáktól mentesen. Lehetséges ez? A Közéleti Klubest ennek a kísérletnek ad teret. Lehet beszélgetni helyi ügyekről, a nemzeti hagyomány áldásos vagy éppen áldatlan örökségeiről, kisebb vagy nagyobb közösségek belső működésének törvényszerűségeiről, de szóba jöhet az élet értelme, az emberiség előtt álló kihívások vagy célok ügye, vagy olyan fölvetések is, hogy miként lehetünk jó polgárai a közös köztársaságunknak…

Egy ilyen klubest már 3-4 résztvevővel is működőképes lehet, de akár 15-20 fő is jóízű eszmecserét folytathat egymással. Az eddigi tapasztalatok szerint a másfél-két órás időkeret egészséges, ám igény szerint ennél tovább is tarthat egy összejövetel. Alkalmanként is megtartható, de az igazi erényei hosszabb távon, rendszeresen ismétlődő találkozások során mutatkoznak meg igazán. Sor kerülhet ezekre kéthetente, havonta, vagy bármilyen más módon, megegyezés szerint.

A közélet megújításának egyik gyakorlati sarokköve a jó tanácskozás elsajátítása és folyamatos gyakorlása. Sok oka van, ami miatt a hazai közélet rossz hangulatot áraszt magából, ezek közül számos csak magas szinteken vagy csak hosszú távon változtatható meg. De vannak olyan elemei, amelyek a mi egyéni lehetőségeink körébe tartoznak, ilyen például a közügyek megvitatásának a módja és színvonala. Ebben sokunknak van rossz tapasztalata, elég csak egy falu- vagy lakógyűlés lehangoló emlékeit fölidézni, vagy egy-egy baráti kör, családi összejövetel veszekedésig fajuló közéleti témájú beszélgetéseire gondolni. Az ilyen jellegű beszélgetések színvonala, alkotó vagy romboló légköre sokkal közvetlenebbül múlik rajtuk, a mi részvételünk módján, mint az országos nyilvánosságban zajló viták felemelő vagy lesújtó volta. Érdemes kipróbálni magunkat ilyen keretek között, fejleszteni, erősíteni a jóízű tanácskozások, eszmecserék művelésének a tudományát.

 

Bennünk élő XX. század

beszélgetőkör-sorozat
A Bennünk élő XX. század egy beszél­gető­kör-sorozat, a XX. század bennünk élő emlékeiről. A beszélgetéseken nem azok a történelmi ismeretek kerülnek terítékre, amelyek a tankönyvekben vagy a történelemkönyvekben olvashatók, hanem olyan történetek a múlt századból, amelyeket a körben résztvevők egyike vagy másika elmesél. Amelyet valaki, vagy valakik átéltek. Lehet az nagy-nagy történelmi esemény, de lehet apró-cseprő hétköznapi ügy is. Lehet saját történet, lehet családi emlék, de lehet egy munkatárs vagy ismerős élménye is.

A Bennünk élő XX. század alapvetően egy sorozat, ezzel együtt, akár egyetlen alkalommal is megtartható, ekkor az emlékek merítésének a tere az egész XX. század. Ha sorozatról van szó, akkor jellemzően ez a nyitó alkalom, ezt követően pedig megegyezéstől függően lehet 5-6, vagy akár 10-12 beszélgetés is, tíz-húsz éves időszakokban haladva az évszázad elejétől a vége felé.

Egy-egy beszélgetőkör hossza lehet egy-másfél óra, de lehet akár két-három óra is. Már 4-5 résztvevővel életképes, 10-12 fős létszámig pedig mindenki kényelmesen szóhoz tud jutni. Az egyes alkalmak rövid bevezető előadással kezdődnek, amik az adott korszak főbb eseményeit elevenítik föl és a hétköznapok hangulatába is bepillantást engednek.

A XX. század egy igen ellentmondásos évszázad volt. Miközben a műszaki és gazdasági fejlődés milliók életét tette jobbá és élhetőbbé, aközben a hatalmi és társadalmi átalakulások egyéni megrázkódtatások sokaságát idézték elő. Aligha akad család a mai Magyarországon vagy a Kárpát-medencében, amelyiknek az életét ne csavarta-zavarta volna meg a XX. század. S mindezek közül sok-sok élményt, sokszor hosszú évekig említeni sem lehetett, hallgatás, elfojtás volt a sorsa. Az egyéni és a közös tudattalanba száműzve él tovább sok-sok ijesztő emlék, s váratlanul, a legképtelenebb pillanatokban bukkannak elő. Sokszor még ma sem értjük, hogy mindezek hogyan élnek bennünk. De benne vannak a mindennapjainkban, ahogy egy-egy szót, gesztust, jelképet teljesen máshogy tudunk meghallani, megélni, attól függően, hogy a személyes vagy családi életünkben milyen előzmények alakították a sorsunkat.

Első lépésként beszélni érdemes róluk. Beszélni, beszélgetni, valahogy megbeszélni, hogyan él bennünk az elmúlt évszázad. Hogy ne pusztán ijesztő árnyként, vagy tévképzetként éljen velünk, hanem a földolgozásuk által magunkévá tehessük a benne rejlő hasznos tapasztalatokat és fölszabadulhassunk a már szükségtelenül gátló béklyóktól. A beszélgetések célja, hogy jobban, mélyebben megértsük mindazt, amit a XX. század örökül hagyott ránk.

Trianon földolgozása

három előadás
Van-e összefüggés a mai közállapotaink minősége és országhatárok száz évvel ezelőtti végzetes megváltozása között? Lehetséges-e rendet vágni az okok és felelősségek zűrzavaros útvesztőjében? Remélhetjük-e hogy valaha békére lelünk Trianon ügyében? Mit tehetünk a XXI. században, hogy oldjuk a határmegvonás okozta feszültségeket és fájdalmakat? Van-e más út, mint a kesergés és a fogunk szívása, vagy a múlt e lélekölő pillanatának teljes elfeledése?

Három különálló előadásban zajlik a válaszok keresése a fenti kérdésekre. Az első a trianoni békeszerződéshez vezető utat vázolja föl, a második az elmúlt száz évben erre adott válaszok előremutató és terhes következményeit elemzi, míg az utolsó a jelenbeli cselekvési lehetőségekre összpontosít. Mindegyik előadás másfél óra hosszúságú. Egymástól függetlenül is érvényes a mondanivalójuk, de a teljes erejüket együttesen fejtik ki.

Ez a három előadásból álló sorozat része egy nagyobb, tizenkét részes sorozatnak, amely a XX. század négy nagy megrázkódtatásának, átalakulásának a földolgozására tesz kísérletet: elindulva Trianontól, haladva a második világháborún és az ötvenes éveken át, eljutva egészen rendszerváltás-változtatás idejéig.

Sokakban sokféle kép él Trianonnal kapcsolatban. Egyeseknek ez a magyar sorskérdések alfája és ómegája, míg mások számára meghaladandó kérdésnek számít, olyasminek amit kár taglalni, hisz úgysem változtathatunk rajta. Lehetséges-e olyan hozzáállást, nézőpontot találni, amiben az egymásnak ellentmondó megközelítések föloldást nyernek?

Mi a jelentősége a török hódításnak a Nagy-Magyarország fölbomlásában? Mit tehetett volna másként az Osztrák-Magyar Monarchia a fönnállásának utolsó évtizedeiben, hogy más irányokat vegyen azok a folyamatok, amelyek a birodalom megszűnéséhez vezettek? Miben áll a felelőssége Tisza Istvánnak, miben Károlyi Mihálynak, Kun Bélának vagy éppen Horthy Miklósnak? És mi a felelőssége egy józan polgárnak száz év távlatában, egy ilyen fölindulásszerű megrázkódtatással kapcsolatban? Mi az első világháború és az azt követő események jelentősége a mi életünkre nézve? Miért mérgesedik el akkoriban a magyar közélet és miért marad tartósan ebben a mérgezett állapotban, több mint egy évszázad múltán is?

Kérdések amelyek válaszokra várnak, s az előadások, ha kész válaszokat nem is adnak, de lehetőségeket és javaslatokat letesznek az asztalra.

 

Tiszteletdíj

Egy előadás vagy beszélgetés megtartásának nem lehet akadálya a pénzügyi helyzet, ám az ingyenesség (vagy éppen a túlárazás) egészségtelen szokásokat erősítene. Ennek megfelelően több megoldás is szóba kerülhet. Lehet egyösszegű, előre megállapított tiszteletdíjról is szó, de a becsületkasszás megoldás is elfogadható.

  1. Ajánlott árak
    Előadás Beszélgetés
    „Irányár” 20-25
    ezer ft
    6-8
    ezer ft
    Tágabb
    keretek
    10 és 50
    ezer ft között
    3 és 15
    ezer ft között

    Előre rögzített tiszteletdíj esetén egy előadás kikiáltási ára 20-25 ezer forint. Ha ez megterhelő lenne az adott közösség számára, úgy ennél kisebb, „jelképesebb” összeg is szóba jöhet. Tehetősebb körökből viszont ennél több, akár 40-50 ezer forint sem kerülne visszautasításra. Beszélgetőkörök esetén egy-egy alkalom irányára 6-8 ezer forint, az előbb említett eltérések lehetőségével együtt.

  2. A becsületkasszás megoldás esetén hasonló elvek tartandók szem előtt. Ha valaki a részvevők közül 500, 1000 vagy 1500 forintos összeggel járul hozzá az eseményhez, az tökéletesen megfelelő, de ha valaki csak 200 forintot tud adni, azért is köszönet jár. Ha viszont valaki többet is megengedhet magának, úgy a 2000-3000 forintos hozzájárulás is elfogadható.

Az Ezüst Sirály szellemiségének pénzügyi tekintetben az a megközelítés felel meg, amikor minden résztvevő jó érzéssel és az egyenrangúság megtartásával vehet részt egy-egy esemény létrehozásában.

Kapcsolat

  • Az előadó és a beszélgetések vezetője Illés Gergely, a Műhely alapítója, szerkesztője.
    • Magamról: „Évek óta tartok beszélgetéseket és előadásokat, többnyire Budán a XII. kerületben. 2017-ben alapítottam meg az Ezüst Sirály Közéleti Műhelyt, amely elsősorban a magyar történelmi hagyomány fényes és árnyas oldalaival, kiscsoportos közéleti ügyekkel, valamint az eszmék-eszmények világának kérdéseivel foglalkozik. Korábban öt éven át dolgoztam a Magyar Televízió Kulturális Főszerkesztőségén. Történészként végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.”
    • lásd még: életrajz
    • néhány fénykép
  • Levélcím: illes.gergely@ezustsiraly.hu vagy siraly@ezustsiraly.hu