Sokféle közösséghez tartozunk, ezek egy része erősen meghatároz minket. Lehet ez család, egy településrész vagy vidék, lehet egy érdeklődési kör mentén szerveződő csoport, lehet világnézeti vagy párthoz kötődő szerveződés. De lehet nemzethez vagy kultúrkörhöz való tartozás is.
Mindegyik csoporthoz való kötődés egyfajta belső azonosulással is járhat. Vannak erősebb és vannak lazább kötelékek, ez csoportonként és egyénenként is változhat. Kinek-kinek lehet a családi hovatartozás meghatározó erejű, másnál a vallási meggyőződés döntő, megint másutt a nemzeti érzés lehet kiemelkedő. De kötődhetünk egy zenekarhoz, egy focicsapathoz vagy természetjáró mozgalomhoz is. Jellemzően néhány erősebb és több lazább azonosulás figyelhető meg egy-egy embernél. Ugyanakkor vannak olyan csoporttudatok, amelyek határai elmosódottak, nem teljesen szétválaszthatóak.
A mögöttünk hagyott két évszázadban a nemzeti hovatartozás volt az egyik legmeghatározóbb történelemformáló erő. Európából indult ki, de mára a világ nagyobb részét meghódította. A nemzeti érzés előtt inkább a vallási-felekezeti elköteleződés volt a döntő, de meghatározó szerepe volt a társadalmon belül betöltött szerepeknek is. Ezeket egy időben osztályoknak nevezeték és az ebből fakadó gondolkodások is jelentős történeti lenyomatot hagytak maguk után.
Mindezek mellett manapság megfigyelhető a nemzeti érzés fölé emelkedő önazonosság is. Sokféle van belőle, de a világnak ezen a részén az európai vagy nyugati öntudat formálódása az egyik legerősebb. Ez a folyamat legerősebben az Európai Unión belül zajlik, meglehet vannak nem kevesen, akik magukon belül a szülőhazájuk adta önazonosságot és az európaiság érzésvilágát hasonló erővel tudják átélni. De példáit, kisebb számban, minden a földrészhez tartozó országban meg lehet találni.
Ugyanakkor érdekes ellentmondás rejlik abban, ahogyan ez az öntudat nevet ad magának. Amin ma európaiságot vagy európai értékeket értünk, az ténylegesen inkább nyugatiasságnak vagy nyugati értékeknek felel meg. Hiszen Európa része Albánia és Montenegró is, Moldávia és Azerbajdzsán is, mégis az előbb említett európaiság fogalmába nem az ottani értékeket értjük bele elsődlegesen. Az egész orosz kultúrkör, az egész Balkán és a Kaukázus vidéke is Európa, mégis elég valószínűtlen azt képzelni, hogy egy amszterdami kávéház asztalánál az európai öntudat emlegetésekor ezekre a világokra is gondolnak. Vagyis az európai kifejezés eredeti jelentése jóval tágabb térséget fed le, ezzel szemben ma az önazonosság kérdésében jóval szűkebb értelemben használjuk.
Talán ebből a tudatos vagy akaratlan tévedésből is fakad, hogy a bennünk lévő hazai kérdések sajátos feszültséget mutatnak. A közéleti viták során sokszor állítják szembe egymással a magyar vagy európai viszonyokat, szokásokat, működési módokat. Akár előnyös, akár hátrányos megközelítésből ítélve meg, hogy akkor a magyar állapotok jobbak-e mint az európaiak, vagy épp fordítva az európai megoldások értékesebbek-e mint a hazaiak. Ezen viták során sose értjük az európai példák alatt Szmolenszk vagy Várna vagy Banja Luka viszonyait. A valóságot sokkal pontosabban fejezné ki a nyugati jelző használata. Valójában aki ma európait mond, nyugatit ért alatta.
Onnan nézve a dolgokat, ahol mi élünk, jól látható a különbség. A Kárpát-medencéből bármerre induljunk is el, ezer kilométernyi távolságot megtehetünk és még mindig Európában vagyunk. Ám, hogy hol kezdődik a nyugati világ határa, az már egy nehezebb kérdés. Meglehet magunk is odatartozunk, lehet, hogy Bécsnél kezdődik. Bárhol is húzódjék a határ, mi a közelében vagyunk.
A földrajzi értelemben vett Európának a közepe valahol a Kárpátok környékén található. A nyugati világ határa valahol a Kárpátokhoz közel eső részen húzódik. A két fogalomnak van átfedése, de korántsem ugyanazt jelentik. Hogy mi magyarok mennyire vagyunk nyugatiak és hogy miként viszonyulunk a nyugati értékekhez, az egy fogós kérdés. De hogy mi magyarok európaiak vagyunk-e vagy sem, ennek a kérdésnek nincsen sok értelme. Ha mégis fölmerül ez megközelítés, úgy a fogalom tisztázására érdemes több figyelmet fordítani.
