Ajánló ← Ezüst Sirály

Napló szerelmeimnek

Egy film az ötvenes évekről, a nyolcvanas évekből. Egy befolyásos kommunista család életén keresztül nyerhetünk bepillantást a fiatal pártállam működésébe. A főszereplő egy húszas évei elején járó lány, aki egyszerre haszonélvezője és áldozata családja különleges helyzetének. …read more

Rákosi, Gerő és a többiek „Pártunk tekintélye…”

1951 márciusában járunk. A helyszín az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének a székháza, a Felvonulási téren, Budapesten. A Magyar Dolgozók Pártja a második kongresszusát tartja itt. A gyűlés megnyitásakor már két éve ez az egyetlen, ténylegesen működő párt az országban.

Gyurgyák János Európa: Unió vagy Szövetség?

Az Európai Unió korunk egyik legérdekesebb vállalkozása. Körülöttünk, fölöttünk, rajtunk kísérletezve szüli meg magát egy újfajta államszerkezet és ki tudja ma még, hogy milyen lesz a végső formája. Európa alapjairól és irányairól gondolkodott el Gyurgyák János Az egyetlen kiút Európa csapdájából című cikkében, ebből valók az alábbi idézetek.

Szomszédaink, a magyarok

Egy dokumentumfilm-sorozat, ami négy országban vezet körbe minket: Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Ukrajnában. Hogyan élnek az ott élő magyarok? Mit jelent egy kétnyelvű családban élni? Hogyan látnak minket magyarokat az ott élő szlovákok, románok, szerbek, ukránok? …read more

Szókratész, Platón Barlang​hasonlat

Örök emberi kérdés, hogy mi is a tényleges valóság? Az amit annak gondolunk, annak hiszünk? Vagy van valami mögöttes magyarázata mindannak amit a szemünkkel látunk, a fülünkkel hallunk, mindannak amit valóságként élünk meg?

Október 23. – Budapesten

Helyszínek, arcok, zászlók – a forradalom napja filmtekercseken. A főváros utcáit átjárja a szabadság szelleme, egy világtörténelmi esemény veszi kezdetét. Láthatjuk, ahogy a lyukas zászló történelmi útjára lép és láthatjuk arcok százait, amelyeken hol ilyen, hol olyan érzelmek tükröződnek. 

Bibó István A szabadság­szeretet tízparancsolata

Mit tehetünk, ha szabadságszerető, öntudatos polgárként szeretnénk élni az életünket? Hogyan alakíthatjuk át az alá-fölé rendeltségen nyugvó társadalmunkat, szabad és önálló egyénekből álló öntudatos közösséggé? Milyen alapállás, hozzáállás segíti ezt az átalakulást a közélet, a hétköznapok, a munka vagy a magánélet világában? Valamikor 1940 környékén ezekre a kérdésekre keresett választ Bibó István. Gondolkodásának eredeménye az alábbi tíz …read more

Hankiss Elemér Proletár reneszánsz

„Az új civilizációs korszak körvonalai már a 14—15. században kezdtek kirajzolódni, majd a reneszánszban egy gyökeresen új világkép, világértelmezés, erkölcs, magatartásrendszer, érzelemvilág fogalmazódott meg. De akkor még csupán a nagyon gazdag kevesek köreiben hódított, hódíthatott, és csak négy-​ötszáz év múlva, az elmúlt ötven évben árasztotta el a világot, és lett közkinccsé, a tömegek civilizációjává.”

Agitátorok a Tanács­köztársaságban

1969-ben elmaradt egy filmbemutató. Ebben az évben ünneplte meg a szocialista Magyarország az 1919-es Tanácsköztársaság 50. évfordulóját. A film az ünnepi évre kiírt pályázatra készült. Az alkotók első filmje volt, de nem a minőséggel, inkább az mondanivaló „ideológiai” részével volt probléma.

Wass Albert »Országváltás«

„A trianoni döntés megtapasztalásának kevés ilyen megrázó erejű kifejezése van” – évekkel ezelőtt ezzel a mondattal ajánlotta figyelmembe egy jóbarátom az alábbi idézetet.

Mikszáth Kálmán Min múlhat egy választás?

1897-ben járunk. Választást tartanak Magyarországon. Országgyűlési képviselőválasztást. A kormánypárti jelölt, Katánghy Menyhért az utolsó napokban érkezik meg a választókerületébe, Körtvélyesre. A győzelmet hozó beszéd története következik.  …read more

Weöres Sándor Alkotás és művészet

»A művészet korlátlan; és a művész mégis gátak között alkot.« 1939-ben megjelent egy kis könyvecske, amelyben egy fiatal költő – Weöres Sándor – az alkotás folyamatáról, a mű és a művészet viszonyáról elmékedik. Az írás doktori disszertációnak készült, ennélfogva igen módszeres, ám mai szemmel nézve is igen olvasmányos.