Ajánló ← Ezüst Sirály

Németh László Két Görgei

Az áruló. Ezt a címet kapta Németh László 1954-ben írt műve. Főszereplője Görgei Artúr, a szabadságharc fővezére, aki a fegyverletétel után, az 1850-es évek elején Klagenfurtban él, háziőrizetben. Az alább megidézett jelenetben meglátogatja őt testvére, a nála nyolc évvel idősebb Guidó, aki 1848/49-ben az osztrák kormányzat tisztviselőjeként dolgozott.

Petőfi Sándor A költő dolga

A néppel tűzön-vízen át! – hangzik Petőfi verssora bő egy évvel a forradalom kitörése előtt. Amiről a fiatal költő ekkor beszélt, azt utóbb teljesíti is: a legforróbb pillanatokban a változást akaró mozgalom élére áll, s amikor a bukás közeleg, akkor fegyverrel a kézben száll szembe az ellenséggel és áldozza föl az életét.

Weöres Sándor Föld, ég, létra

Budapesten járunk, a második világháború éppen csak véget ért. Egy kis kötet jelenik meg, alig másfélszáz oldal. Nem a háborúról szól, inkább a lehetőségekről, a belső és külső összhang megteremtésének az útjairól.

Kádár János Népünk dicsőséges felkelése

1956 ősze ellentmondásos megítélésű volt már a korabeliek szemében is. Sokan forradalomként tekintettek rá, mások, főleg az addig hatalmon lévők, a kezdetektől ellenforradalomként beszéltek róla. Október 31-én Budapesten a kommunista párt vezetése úgy látta, hogy megújulás nélkül az esélyét is elveszítheti annak, hogy hosszabb távon részese lehessen a hatalomnak.

Jászi Oszkár Demokrácia sötétben

1947 október végén Magyarországra látogat Jászi Oszkár. Az 1918-as őszirózsás forradalom egyik vezető alakja több mint egy negyedszázad óta nem járt az országban. A régi-új szabadkőműves társaság előtt mondja el utolsó beszédét idehaza, ebben a demokrácia és az erkölcsi értékek kapcsolatát helyezi előtérbe.

Makkai Sándor Az előítéletekről – önmagunk revíziója

„… az előítélet lényege tulajdonképpen önvédelem. De egy életellenes, gyilkos önvédelem.” Makkai Sándor református püspök Magunk revíziója című könyve az erdélyi magyarság Trianon utáni helyzetét, cselekvési lehetőségeit, lelki vívódásait járja körbe. …read more

Lengyelek és magyarok

Hat fiatal beszél magyarokról és lengyelekről. Többen is vegyesházasságból születtek, valaki magyar és Lengyelországban él, valaki lengyel és Trianonról írt szakdolgozatot. …read more

Napló szerelmeimnek

Egy film az ötvenes évekről, a nyolcvanas évekből. Egy befolyásos kommunista család életén keresztül nyerhetünk bepillantást a fiatal pártállam működésébe. A főszereplő egy húszas évei elején járó lány, aki egyszerre haszonélvezője és áldozata családja különleges helyzetének. …read more

Rákosi, Gerő és a többiek „Pártunk tekintélye…”

1951 márciusában járunk. A helyszín az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének a székháza, a Felvonulási téren, Budapesten. A Magyar Dolgozók Pártja a második kongresszusát tartja itt. A gyűlés megnyitásakor már két éve ez az egyetlen, ténylegesen működő párt az országban.

Gyurgyák János Európa: Unió vagy Szövetség?

Az Európai Unió korunk egyik legérdekesebb vállalkozása. Körülöttünk, fölöttünk, rajtunk kísérletezve szüli meg magát egy újfajta államszerkezet és ki tudja ma még, hogy milyen lesz a végső formája. Európa alapjairól és irányairól gondolkodott el Gyurgyák János Az egyetlen kiút Európa csapdájából című cikkében, ebből valók az alábbi idézetek.

Szomszédaink, a magyarok

Egy dokumentumfilm-sorozat, ami négy országban vezet körbe minket: Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Ukrajnában. Hogyan élnek az ott élő magyarok? Mit jelent egy kétnyelvű családban élni? Hogyan látnak minket magyarokat az ott élő szlovákok, románok, szerbek, ukránok? …read more

Szókratész, Platón Barlang​hasonlat

Örök emberi kérdés, hogy mi is a tényleges valóság? Az amit annak gondolunk, annak hiszünk? Vagy van valami mögöttes magyarázata mindannak amit a szemünkkel látunk, a fülünkkel hallunk, mindannak amit valóságként élünk meg?