1963-ban járunk. Október elején bemutatnak egy filmet. A vásznon egy értelmiségi házaspár életén át követhetjük nyomon a háború utáni másfél évtized hazai történéseit. Bár a film pozitívan elfogult a „rendszerrel”, mégis számtalan ponton villantja föl az egymással ellentétes nézőpontokat. Önmagában is érdekes, hogy egyátalán elkészülhetett, de alapanyagként is tekinthetünk rá a szocialista diktatúra első két évtizedének átgondolásához, mélyebb megértéséhez. Címe: Párbeszéd, rendezője Herskó János.
A főszereplők „mozgalmárok”, párttagok. A férj mérnök, Miskolcon, Sztálinvárosban építi a szocialista ipart. Az ’50-es évek elején börtönbe zárják, majd néhány év múltán rehabilitálják. A feleség holokauszt-túlélő, diák, majd kezdő tervező. A börtönévek alatt a házasságuk is tönkremegy. Átélik 1956 októberét, majd az azt követő hónapokat is. A film utolsó negyede egy hosszú párbeszéd a két főszereplő között, amiben az elmúlt évek fordulatait beszélik át, és amiben kibogozhatatlanul keverednek össze a személyes és a „nagypolitikai” események.
A film egyik különlegességét az elkészültének ideje adja. 1963 tavaszán fejeződött be a Kádár-rendszer megtorló időszaka, amnesztiát hirdettek, több ezer elítéltet engedtek szabadon. Ugyanakkor sem ekkor, sem a következő negyedszázadban nem tűrte meg a rendszer a ’56-os eseményekkel kapcsolatban a szabad beszédet. A Párbeszédben azonban, rendszerint kimondatlanul, mégiscsak az ötvenes évek alapvető kérdései jelennek meg: a szocialista nagyipar erőltetett fejlesztése, az államrendőrség szerepe, a forradalom kitörésének okai, a szovjet csapatok jelenléte. Néhány ponton kifejezetten átélhető a félelem, a hatalomhoz való igazodás kényszere, az az egész légkör ami a benne élőket körbevette. Miközben a szereplők hisznek, vagy egy idő után csak próbálnak hinni a jobb, élhetőbb társadalmat ígérő szocializmus eszméjében.
A férfi főszerepet Sinkovits Imre játsza, ami azért különleges, mert ő maga személyesen is részt vett a forradalomban. Október 23-án a Petőfi szobornál ő szavalta el a Nemzeti Dalt, amiért később meghurcolták, és évekig nem kapott színészi munkát. 1963-ban – tehát épp a film forgatásának évében – került vissza a Nemzeti Színházba, ahol a pályája következő négy évtizedét is töltötte. A női főszereplő egy amatőr színésznő, Semjén Anita, akinek ez az első filmszerepe. A filmben Békés Rita hangján szólal meg. A rendező Herskó János, aki néhány másodperce föl is tűnik a filmben (a fenti vidóban 37:45-nél). Herskó a ’70-es évek elején elhagyta az országot és csak a rendszerváltás éveiben tért haza. A filmben föltűnik még megannyi híres színész: Csákányi László, Sztankay István, Pécsi Sándor, Bitskey Tibor, Kaló Flórián… (Az alkotók és a szereplők listáját lásd a port.hu-n.)
- Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar (2005, Filmvilág)
- Muhi Klára: Herskó-interjú (2006, Filmkultúra)
(A hivatkozások 2020 novemberében elérhetőek voltak.)
Másik elérés
A film a videa.hu mellett a dailymotion.com-on is elérhető, bár ebben változatban az utolsó perc hiányzik a film végéről.
